argentína - tél

Lassan egy hete, hogy visszaértem Argentínából, ahol közel száz meghívott résztvevővel egy négy napos zsidó-keresztény szimpóziumon vettem részt a Fokoláre szervezésében. A szimpózium előtt volt néhány napunk, hogy körözzünk egy kicsit és felfedezzük Buenos Aires-t.
Mindig is nehezemre esett elképzelni, hogy mit jelent az, amikor a nyári hónapok teljében néhány száz millió ember téli napjait éli a földteke másik felén. Így a várakozásaim egyike ez volt: vajon milyen lesz telelni augusztus közepén Buenos Aires-ben? Voltak, akik könnyedén legyintettek, hogy "á, azért az nem is igazi tél", mások kissé óvatosabban arra biztattak, hogy tegyek be melegebb cuccokat is. Nos ez a bő egy hét ottlét inkább az utóbbi tábor intéseit támasztotta alá. Amikor közel 22 óra utazás után reggel 9 körül megérkeztünk Buenos Aires-i reptérre és elhagytuk a terminál épületeit, bizony elő kellett húzni a kabátot. Egészen téli feeling volt, ahogy a 8-9 fokos levegő megcsapta az arcomat. Akkor azonban még nem sejtettem, hogy ennél még hidegebb napok is várnak majd ránk. Átlagosan évente egyszer beköszönt ugyanis néhány napra az úgynevezett sarki hideg, amikor is a Déli-sark felől érkező légáramlat nulla fok alá viszi hőmérsékletet. Senki nem fogja kitalálni, de sikerült telibe kapnunk ezt a néhány napot, így a szimpózium idejére éjszaka -2 fokra hűlt le a levegő, míg napközben 4-5 fokig is felforrósodott. Az idő az első két nap picit felhősebb, olykor esősebb volt, utána azonban végig tiszta és napos maradt az égbolt. Reggel, amikor megláttam a zúzmarás pázsitot, a befagyott pocsolyákat, elhittem, hogy bizony augusztus teljében is létezik olyan, hogy tél.