zarándokok

Ehhez hasonló kisebb villámbejegyzésekkel kísérlem meg újraéleszteni a blogomat. Most éppen egy svájci csoportot vezetgetek a Szentföldön többed magammal. Túl azon, hogy egész sok dologra kell figyelni, igazi szemlélődés is! És a német is egész jól megy. Bár amikor rövid idő alatt kell öszetettebb spirituális (esetleg teológiai) vagy archeológiai aspektusokat megvilágítanom, akkor olaszra váltok és hagyom, hogy a lelkes fordítók is dolgozzanak. Rájöttem, hogy szeretek zarándokcsoportokat vezetni. Tetszik, hogy eljutok olyan helyekre, ahová egyébként talán nem, sok új embert ismerhetek meg és adhatok valamit az eddig megszerzett ismereteimből, tapasztalataimból. Az elfogadottsági indexem pedig (ezidáig) úgy tűnik, hogy elég magas. Sokat merítek a személyes beszélgetésekből is, ahol a legkülönbözőbb személyes élettörténetekkel találkozom. (Csak ebbena svájci csoportban találkoztam autószerelővel, kirúgott bankárral, vallási vezetővel, németország szerte ismert színésznővel, akinek nemrég halt meg a férje...) Sokszor úgy tűnik, az idelátogató keresztény embereket az érinti meg leginkább, amikor megsejtik, hogy az itteni kövek mögött rejlő valóság milyen hatással volt, van vagy lehet az életükre.