Múlt hét pénteken megérkezett Jeruzsálembe Maria Voce, a Fokolár (katolikus világmozgalom) elnöke, akit 2008 júliusában választották meg, miután Chiara Lubich a mozgalom alapítója 88 éves korában elhunyt. Arról már több bejegyzésben is írtam, hogy mit jelent számomra ez a lelkiség, hogy miért meghatározó pontja az életemnek. Úgyhogy talán nem is kell hosszan magyaráznom, hogy miért sajátos élmény megélni itt Jeruzsálemben a Fokolár vezetőségének szentföldi látogatását. Római tanulmányaim alatt magam is betekinthettem közelebbről a Fokolár központi vezetésébe, és különböző területeket összefogó központok életébe, így a most érkező team nagy részét személyesen is jól ismerem. Ez duplán emeli az esemény fontosságát számomra. (a Fokolárról bővebben: www.focolare.org ) Amikor megkértek, hogy négy napig én legyek az egyik vezetője a csapatnak itt Galileától Jeruzsálemig, amikor is körbelátogatják a szent helyeket, először rendesen megremegett a lábam. Aztán azért próbáltam nyugtatni magam, hogy végül is csak egy világméretű vallási mozgalom válogatott vezetőinek kell beszélni, a kereszténység legszentebb helyeiről... miaznekem!
Közben elkezdődött a második félév, egész ígéretesnek tűnő kurzusokkal, kutatószemináriumokkal. Idén alkalmam lesz az iszlám forrásszövegeiben is elmerülni.... tiszta izgi! Közben sikerült elkészülnöm az otthonra írt publikációval is, úgyhogy most már csak a szemináriumi dolgozatok leadása van hátra!
A sok-sok "dolog" forgatagában próbálok azért nap mint nap megállni, elcsendesülni és egyszerűen rácsodálkozni arra, hogy mit jelent az "itt és most" Jeruzsálemben.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése